Az uszoda öltözőjében egy idős ember vetkőzött. Áporodott, rossz szag terjengett. Alsónadrágja a térdéig ért. Menjen már el végre, türelmetlenkedtem magamban. Végre összeszedelődzködött, bezárta a szekrényt és egy nejlonszatyorral a kezében elindult. A padon maradt az aranykeretes szemüvege. Egyetlen percig átfutott rajtam: úgy kell neki! Szerencsére alulmaradt bennem a rossz, utánaszóltam. Jaj, nagyon köszönöm, mondta … Bővebben: A rossz én
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba